Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 
Anver-horgásztó
 
 


A tó főbb jellemzői
Elhelyezkedés, megközelíthetőség:
A tó elhelyezkedése: közvetlenül a Tiszakécske(Bög)-Szentkirály közötti ország út mellett.
Tiszakécskétől 2km-re, Kecskeméttől 32km-re, Szolnoktól 35km-re, Nagykőröstől 25km-re található.

Jellemzők:
Össz. területe: 43700nm , víz felület: 20500nm, átlag mélység: 1.5m, a tó közepén egy sziget található kb. 200nm, körben a tó partján 13db árnyékoló található, + körbe csövezve víz ill. villany vezetékkel és 40m –en ként felállással. Szintén a tó partján 3,5-4m-es nádfal található. A fogadó résznél elkészült egy központi árnyékoló is, 150nm-es.

Horgászrend:
Nonstop horgászat, éjszakai horgászat: június 10-től – szeptember 30-ig. Napijegyes horgászat: 2500Ft, ezért a horgász elvihet 2db nemes halat és négy kiló egyebet. Korlátozás: 4kg feletti nemes halból csak egyet lehet elvinni, ill. ragadozó halból is csak egy db-ot lehet elvinni. Feltétlenül elvárjuk a horgász társaktól, hogy úgy adják át a horgász helyet ahogy átvették ( tisztán).
Megkülönböztetünk gyerek (600Ft) és ifjúsági (1300Ft)horgászt.
Éjszakai horgászat 3000Ft / 2db nemes hal és 6kg egyéb, éjszakai horgászatnál nem különböztetünk meg ifjúsági horgászt.
Energoteam Kupa Országos amatőr horgászverseny selejtezőinek helyszíne, össz.díjazás
Több mint 1millió Ft
Joker hal van telepítve a Tóban, nyerhető összeg: 30000Ft – 100000Ft között.
Horgászversenyek bonyolítása cégek vállalatok részére.: referencia pl.: II Breki Kupa

Egyéb:

Egyéb szolgáltatások és tudnivalók:
Kapható a tó területén: hideg sör, hideg üdítő, ásvány víz, forró kávé, forralt bor, boros tea, csokoládé. Ingyen lehet sátorozni, a 13db árnyékoló biztosítja a kényelmes horgászatot esőben ill. tűző nap sütésben. A tó közepén található szigetet felárral (1000Ft) lehet használni.

Árak:
napijegy:2500Ft,
éjszakai jegy: 3000Ft,
hetijegy:24000 /14000Ft,
éves engedély:30000Ft- 100000Ft között választható, egyszeri halasítási pénz befizetésével(15000Ft)

Kedvezmények:
Ifjúsági és gyerek kedvezmény, éves jeggyel 50%kedvezmény a sziget használatára. Alkalmakként Akciók ( pl. minden három akció), Közalkalmazottaknak (rendőrség) kedvezmény. stb…
 
Elérhetőség:
Régió: Közép Magyarország
A tó tulajdonosának neve: Győri István
Címe: Irányítószám: 6060 Város: Tiszakécske
Utca: Árkus dülő
Mobil: +20 5344 996
E-mail: -email-
Honlap:
http://anverhorgaszto.atw.hu
 

 

 

A dányi horgásztó
 

Budapestől kb. 40 km-re van, Dány és Zsámbok községek között. Megközelíthető Pécel, vagy Nagytarcsa, ill, Gödöllő felől Isaszegen át. Keresztül kell menni Dányon és a falutól két km -re, at útról már látható. A vízfelülete kb. 10 hektár. Az úthoz közelebb eső része a tónak, ahol a gát van a szélesebb,kb.400m. Hátrább elkeskenyedik kb. 150 m-re. Mindkét oldalon kultúrált parkoló van kiépítve, melyek nincsenek messze a víztől, úgyhogy nem kell sokat cipekedni. A partra kocsival lemenni nem szabad, még a ki és bepakolás idejére sem. Napijegyet a Zsámbok felöli oldalon a büfében lehet lehet venni, ahol alapvető horgász felszerelések, csalik melett, különböző hangulatjavító szereket is árulnak, folyékony halmazállapotban. A napijegy ára 1500 Ft (ez 1998-as ár) Horgászat elött, a mindkét oldalon lévő bodéban be kell iratkozni, és a befejezésekor kiiratkozni, feltüntetve a zsákmányt. Horgászni napkeltétől napnyugtáig szabad, amit a gáton lévő reflektorral jeleznek is. (alkony kapcsoló van felszerelve.) Nyáron minden szombaton éjszakai horgászat is van, amire másik napijegyet kell venni, természetesen. A horgászrend a beiratkozó bodéban ki van írva. Nagyjából megegyezik az országossal.
Pontytilalom májusban nincs, viszont a telepítések után változó idejű tilalmat írnak ki. Érdemes az elindulás elött telefonom érdeklődni a 06 28 465 490-es telefonszamon. Horgászni a parton bárhol lehet,kivétel a gáttól 50 m-re eső részt,ill.a tó hátsó, úgynevezett kiméleti területét. Azt ugysem lehet megközelíteni a vastag nádfaltól. A nyitott stégekről is lehet próbálkozni, amig a tulaj meg nem érkezik. A tóban a telepitett pontyokon kivül, szép amurok és nagy dög busák is vannak. Keszegféle viszonylag kevesebb, de etetéssel ezekből is szépen lehet fogni. A szokásos rablók a csukák, süllők mellett,egy két nagyobb harcsa is van Tavaly fogtak egy 35kg-t. Idén januárban állitólag telepítettek kecsegét és fekete sügért is. Sajnos az utóbbi években törpék is kerültek a tóba, melyek késöbb, ha elszaporodnak megkeseríthetik az úszos hogászást kedvelők életét. A fenék enyhén iszapos,akadók nem igen vannak. Talán csak az utólsó stégekröl horgászók akadnak el, akik megpróbálnak a hátsó védett területre dobálni. A helyi horgászok többnyire fenekező módszerrel pontyoznak és rablóznak. Pergetni nem igen lehet látni senkit, igaz csónakból nem szabad horgászni. Tavaszal a sekélyebb hátsó részen érdemes próbálkozni( itt a víz 1,5-2m mély a vízállástól függően), nyáron inkább a gát elötti nagy vizen.( itt a mélység 3-4m) A tóban fürödni nem szabad, úgyhogy a családdal ide látogatók ennek az élvezetnek sajnos nem hodolhatnak, viszont 8km-re Tóalmáson gyönyörű strand van, A többi egy talpaesett horgásznak már csak szervezés kérdése. Azt hiszem, hogy aki ide ellátogat nem fog csalódni. A fogási eredmény ugyan itt sem garantált, de a kellemes kultúrált környezet igen.

 

 

 

A PERES
 
A 28 km hosszú Peres a Hármas-Kőrös legnagyobb holtága Gyomaendrőd és Mezőtúr között. A 46-os útról érhető el dél felé letérve, több kisebb holtággal együtt (Templom-zug, Bónom, Socó, stb.) Elhagyva Mezőtúrt (Bp. felöl érkezve) jobbra, az aszfaltos mellékútra térve a holtág legnyugatibb része mellett haladhatunk. Az elágazásnál balra fordulva a Holtág Panzióhoz jutunk (saját vízpart, olcsó szállás, lovaglás) egy kis hídon keresztül. Ezen a részen a part beépített, végig "hobik" (helyi kifejezés) vannak. Tovább haladva az aszfaltos úton (itt balra esik a víz, de nem valami szimpatikus) kb. 6 km-t, elérjük az élő Kőröst, a peresi komp hűlt helyénél, a gátőrháznál. Itt is lehet szállást kapni. Megnézhető a Peresi tájház, a régi szivattyútelep épületében. Óriási, régi gőzszivattyú, és a környék állatvilága kitömve.
Ha nem fordulunk le az aszfaltos úton, hanem tovább megyünk a 46-oson, a 30-as km után jobbra egy egyenes földúton a vízig mehetünk. Árnyas, ligetes partot találunk, sátorozásra alkalmas, jobbra-balra 1-2 km hosszan. Jobbra indulva egy földhídon a belső oldalra is átmehetünk. Itt egy 2 méteres, csónakkal is járható betoncsőben áramlik a víz, a híd pedig egy töltés. A "belső" részen mezőgazdasági utakon elérhetjük az élő Kőröst is, és a holtág elhagyatottabb részeit. A víz mellett végig vannak utak, de a telkeknél a parton csak gyalogösvény van. Ez a rész alkalmas kiindulópont, hiszen a hatalmas víz felfedezése, megismerése hónapokba telhet. A földutak kiadósabb eső után járhatatlanok, csúszós ártéri agyag van mindenütt, de gyorsan szárad. A "Viharsarokról" tudni kell, hogy igen szélsőséges az időjárása, ha meleg van és aszály, akkor itt nagyon, ha esik az eső, akkor itt sok és sokáig.
Jegyek Mezőtúron a horgászboltokban kaphatóak (pl. a Főtéren), az éves jegy tavaly 4000 Ft volt, ez érvényes az egész környékre, még a Hármas-Kőrösre is.
A víz 40-60 m széles, 2,5 m körüli átlag mélységgel. Tiszta, ipari szennyeződéstől mentes, bár csak ősszel-tavasszal igazán átlátszó. A széljárástól függően jelentős mozgásban van a víz. Néhol sűrű náddal benőtt, néhol kopasz a part. Vastagon iszapos az alja, gyorsan mélyül. Évente változóan hínáros, van, hogy összeérnek a hínár és sulyomfoltok, van, hogy mutatóba sincs. Sok a bedőlt fa, egyébként kevés az akadó. Kiásott, elhagyott horgászhelyeket sokat lehet találni, nem érdemes újat irtani.
Dévér, ezüstkárász, bodorka, törpeharcsa, busa, süllő a domináló fajták. Ponty, amur kevés és nagy. Nagyon kevés. Etetni kell bőségesen, csalizni a csemegekukorica, a kenyérrózsa a favorit, csontira sok apróhal, küsz és törpeharcsa jön. Süllőre a taposott küsz ajánlott, (nappal is) esetleg kis naphal, de az itt már nincs évek óta. Csukára, harcsára sem kell számítani. Az éjszakai horgászat nyáron eredményes lehet.
A helyi erők elsősorban gereblyéznek, néha kis etetőkosárral, kicsi, erős horoggal, 40-es zsinórral fenekeznek, és igen elégedettek a sűrű törpe, és kárászkapásoktól. Néhányan csónakból ülik az akadókat, úszós, feltolós szereléssel, eszméletlen kitartással, napi 20 órában, heteken keresztül. Már a látványuktól is megfájdul a derekam.

Ez halászati víz, (Viharsarok HTSZ) néha varsáznak a halászok is. Telepítésről mesélnek néha, ha van is, nem jelentős. De mivel a holtág össze van kötve egy csatornán keresztül az élő Kőrössel, frissítik a vizet, jelentős halak jöhetnek be onnan. Jönnek is.

 

 

A Pécsi tó
 
 
A Pécsi-tavat támadom immáron több, mint húsz éve. Amit a nyári  pécsi-tóról érdemes tudni:


csónak és etetés nélkül elég kevés esélyed van pontyra és amurra, de csónak bérelhető, és egy-két napi etetés után már tudsz halat fogni

jó a tó süllőállománya (tavaly 25 db-ot vettem ki, ez itteni viszonyok között nem rossz, de fogtam sok kicsit is, tehát van utánpótlás), nyáron főleg a kishalas, haldarabos horgászat mozog

elég sok a csuka, nagyreszt a 42-48 cm közötti generáció kap, rapalaval, twisterrel, villantóval és kishallal egyaránt fogható

pontyozni nyílt vízen matchbottal és 0,14-0,16-os zsinórral szoktam, a helyi erők sárgavégűvel és 0,35-0,40-es zsinórral nyomulnak

harcsa van elég sok, de ehhez én nem értek, nagy ritkán villantózás közben akasztok egyet-kettőt

kárász, keszeg elég sok van, csalihal pedig rengeteg, horoggal mindig lehet fogni

helyben van egy kisebb horgászbolt, ahol legszükségesebbeket megkapod, ami kicsit speciálisabb, azért Pécsre kell menni (kb. 18 km), ahol sok igen jó és néhány gyenge bolt van

szállás helyben megoldható a horgásztanyán (csónak is ugyanitt bérelhető), de azt időben le kell foglalni, illetve magánházaknál, elég sokan adnak ki házat, tudok Neked neveket és telefonszámokat adni

az Orfűi tavon idéntől mar nem érvényes a pécsi-tavi jegy, de még senki nem tudja, hogy az Orfűi H.E., a Kis-tó kezelője,  idén megkezdheti-e működését, és ha igen, mennyibe fog kerülni a napijegy.
Évest állítólag csak a tagok vehetnek

a közelben van egy műtó is, Abaligeten, állítólag tele van nyomva hallal (de ezt csak hallottam, ilyen helyekre inkább nem járok)

a Pécsi-tavon szigorúan a hajnali és az esti órák jöttek eddig be nekem. Horgászrend: nyáron 04-22 óra között, pénteken és szombaton egész éjjel, de éjfél és hajnali négy között csak partról vagy
stégről szabad horgolni, csónakból nem

néhány régebben fogott halamról találsz képet és rövid leírást az extra.hu/peca oldalon, táblázat jobb oldali oszlop, Mr. Raffay halai címmel

a családnak is van szórakozási lehetősége bőven, a közelben van lovarda, a Pécsi-tavon egész jó strand (utalom a tökömet aszalni a napon, de itt meg én is kibírok évente egyszer-kétszer egy kis időt),
Abaligeten (cca. 5-6 km) cseppkőbarlang, szép, érdemes megnézni
 

 

 

Velence
 
A Velencei-tó viszonylagosan sekély vizét a kialakulásának köszönheti: még jócskán a történelem előtti - több tízezer évvel ezelőtti - időkre tehető, amikor a terület lesüllyedését a mélyebb részek fokozatos víz alá kerülése követte. A kis vízszint a nádas-sásos növényzet térhódításának kedvezett, mely még ma is uralja a tó arculatát. A part menti és a belsőbb területek nádrengetetge egy érintetlen világot sejtet, s bár a valamikori Velencei-tó - mely ugyanitt, a Velencei-hegység lábánál nyújtózott -, sokkal nagyobb volt, a harmadakkora mai víz is őriz értékeket, ha csak a tó nyugati végében található természetvédelmileg védett madárrezervátumra gondolunk.
A vízterületét tekintve (2.300 hektár) a Velencei-tó a Balaton után Magyarország második legnagyobb természetes tava. A tó hossza 10 km, legnagyobb szélessége 3,5 km, míg átlagos vízmélysége 1,6 méter, partvonalának hossza 28,5 km.
 

A tó korát 10-12 ezer évre becsülik. Sík fekvése és viszonylag kis vízgyűjtő területe (602,4 km2) miatt az évszázadok során a vízállás erősen ingadozott, sőt az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. 1880-ban létrehozott vízkormányzó műtárggyal szabályozhatóvá vált a tó vízszintje.

Az aránylag sekély vizű, vadregényes nádasokkal borított tó a 70-es évekre erősen eutrofizálódott. A természetes öregedési folyamatokat tórekonstrukciós munkákkal igyekeztek megállítani. Húsz év alatt több mint 15 millió m3 iszapot távolítottak el a mederből és a nádas-állományok egy részének eltávolításával nagy nyílt vízi területek is létrejöttek. Ma a tó 23 km2-es területből 10 km2-t borítanak nádasok.
 
Hol keresgéljünk?
A vízi sport szerelmesei és a halakat kergetők néha jól néha kevésbé jól férnek meg itt. Az evezőspálya kedvelt horgászvíz - de éppen ezen a részen szokott a legtöbb probléma is előfordulni. A mélysége kíváló: a három, illetve négy méteres legnagyobb mélységet a betoncölöpök és a part között találjuk, míg a kisebb vizet, a másfelest, a padkán a part előtt. Nem csupán maga a pálya horgászandó meg, érdemes a kivezetéseket a hínár-, nádafoltok közötti kijáratokat is megvallatni.
Az északi oldalon található az ugyancsak sokat látogatott Szúnyog-sziget, mely egy délutáni-esti horgászatra kíválóan alkalmas hely.
Az összefüggőbb nádasok általában sekélyebb vizeket rejtenek, de ott is ráakadhatunk egy-egy mélyebb tisztásra, ám ha mégsem, akkor is érdemes egy-egy akár találomra is bevetni a horgokat - sok horgász etet állandó helyeket, ezért az alkalmi pecás kisebb esélyekkel indul ha nem visz kellő mennyiségű s főleg minőségű csalogató anyagot.
A part menti szakaszok sok helyütt a fenekezésnek kedveznek csak, mivel igen távoli dobásokkal lehet csak elérni ígéretes vizet, de a kikötők és egyéb műtárgyak menti vízterületek - mólók, hullámfogók - mind-mind hirtelen mélyülők, és közvetlen a szegély zónai horgászatra is lehetőséget adnak. A nyílt vizek közül leginkább ismert Nagy Tisztáson lelhetünk rá egy viszonylag magasabb vízoszloppal borított árokra, mely sokat ígérhet - leginkább a süllőzők számára.
 
Halakról röviden
A Velencei-tó sok és sok féle halnak otthona. A "standard birodalmi" potykák, a maguk egy-másfél kilójával kimonmdottan jól foghatóak, de itt tényleg gyakran ugranak be szebbek, akár több kilóig is. Az amurokkal ugyanez a helyzet, bár igaz ami igaz: ritkább vendégek a horgon. A legendás "velencei-tavi" dévérek mára már nem annyira legendásak, de nyár előtt azért még a nagyjából szedegethetünk - nyárra maradnak a kicsik. S hogy a ragadozók is jó eséllyel csalhatók horogra, azt a rendszeresen itt horgászók tanusítják, már persze akik süllőt, vagy csukát hajtanak. Mindkettő rablóhalunk megél a tóban, mellettük a harcsák kevesebb szerephez jutnak, de ők is megtalálhatóak. A leglátványosabban a balinok mutogatják magukat - becsapni nehéz őket, jól ismernek minden cselt. Ezek mellett még angolna és sügér akadhat a kishallal díszített horogra.
Pontyok
Legkedveltebb halunkat sokan az egyszrű etetőkosaras fenekezővel kergetik. Ez is lehet eredményes, de a modern módszerek nagyobb fogást, több kapást ígérnek. A matchbotos úszózással, minden olyan szakaszon eredményesebbek lehetünk a fenekezőknél, ahol az ő dobótávolságukat el tudjuk érni, esetleg még túl is dobjuk őket. A parttól rendszeresen távol tartott, jólakatott halak, szerény etetésünkre nem mozdulnak kijjebb, így ahol nem tudunk meccsezni, ott próbálkozzunk feederrel. A rezgő, vagy akár csendesebb időben a lengő spicces könnyű fenekező botok, finomított módszere lefoghatja a hagyományos vastagzsinóros fenekezőket. Csónakból mindenképpen úszózzunk, nád melletti etetésünket, vagy a kukoricával megszórt hínárfoltokat feltolós könnyű úszóval vallassuk. Használhatunk wagglert, a sekély víz miatt akár egészen könnyűeket is feltehetünk. Tavaszi vándorlásukra nincs orvosság, azt tartják, hogy akkor mindenkinek magának kell megkeresnie a halat. Nyáron azonban a kánikula nagyobb eséllyel nádban, vizinövények közt tartja a pontyokat, a nyílt vizekre a kevésbé világos napszakakokon merészkednek ki - persze ez sem szentírás...
A kukoricában és a puffasztott csalikban nem csalódunk, de a csonti is megfoghatja a potykát.
Dévérek
A pontyozás melléktermékére igen is érdemes külön odafigyelni. Több oka is van annak, hogy erre a halra méginkább érvényes, a finom-módszerek alkalmazásának helyessége. Egyrészt, hogy ne csak a tavasz folyamán akadjunk bele a szebb dévérekbe, hanem akár a későnyári napokon is tudjunk termetes keszeget fogni; másrészt mert egy dévér-csapat odacsalogatása és ottartása, olyan remek horgászatot ígér, amit egyszerűen nem szabad kihagyni. Kellék mindehez egy match bot, vagy egy hosszabb, hét-nyolc méteres spiccbot is lehet. Nagyon fontos, hogy jól etessünk, rendszersen juttassunk be anyagot. Így csontival, kenyérrózsával, búzával, vagy kukoricával csalizott horgunkon biztosan rajta lesznek a dévérek.
Fenéken ill. fenék felett felkínált csali lehet eredményes, de van úgy, hogy nyáron a vízköztre felhúzott eresztékkel találjuk csak meg a dévércspatot.
Süllők
E nemes rablókra a Lángi-tisztás, a Belső-tisztás és a Rigya nádszéleiben, valamint az evezős pályán, a Velence előtt fekvő tisztásokban, és a Nagy-tisztás mélyebb részén akadhatunk leginkább. A legjobb időszak, mint mindenhol, itt is az ősz, ekkor a versenypályán érdemes keresgélni a bandázó süllőket. Eredményes a pergetés, főként twisterrel és wobblerrel, de az úszós és fenekező rablózás is. Csalinak ez utóbbi módszerekhez a sneci a kíváló, akár élve, akár szeletként. A nyári időszakokban, főként a csónakos nádi és nyíltvizi süllőzésben bízhatunk, a partról kevesebb esélyünk van.
Csukák
A nád egyes területeiről, a süllők által kiszorított csukák főként a szárazulatok közelében húzódnak meg. A Cserepes-sziget, a Velence előtti partszakasz, valamint a Szúnyog-sziget környéke egyaránt ad csukákat. Az evezősök pályája nemkülönben, bár ott is jobb, ha a vizinövények közelében a versenypálya szélén, a nyílt víz határán kutatjuk őket. Különösen érdemes a csukára pergetni, és csak ha már nagyon lusták vagyunk, akkor nyúljunk az úszós készség után. A műcsaliként szóba jöhető legfogósabbak a nagyobb méretű támolygó kanalat, de a lassabb körforgókkal ugyanazt a eredményt elérhetjük. Választhatunk még twistert a pergető felszerelés végére, mellyel akár a tapogatós-pergetést is kipróbálhatjuk: lassan a fenéken vezetjük, le-leengedjük, majd felemeljük a műcslit. Az élő kishalas módszerhez a bodorkák és vörösszárnyúak a legmegfelelőbbek, döglött csalihalas technikához az előbbiek.
Balinok
Kevesen és ritkán kergetik ezt a cseppet sem visszavonult életmódot folyatató rabló halat. Pedig kemény ellenfél a horgon, s rafinált és éber, amíg nincs a horgon. Vagyis becsapni nehéz - de nem lehetetlen. A pergetésben jártasabbak tudják, hogy a balinólmos-műlégy, a kis körforgő villantó, és a fehér twister ajánlata következik. A még ennél is egyszerűbb felszerelések hívei pedig elég, ha egyszerűen feltűznek - hátúszója alatt - egy snecit a csupasz főzsinór végére kötött nagyméretű horogra, s azt igyekeznek a balinrablások felé juttatni. Erre a víztetőn úszkáló küszre álatlában nagy hévvel rabol rá a balin, ám nem biztosan (néha ugyanis elvéti), tehát csak akkor vágjunk be, ha már a rabló szájában sejtjük a csalihalat.
Jutalom az elejtőnek
A harcsa sok helyen nem kívánatos elem, fogását ezért jutalmazni is szokás. A Venelcei-tó is rejt nagy harikat, úgylátszik túl sokat is, hisz aki húsz kilós feletti példányt fog, területi engedélyét nem kell hogy a következő évre kiváltsa a tóra, azt a MOHOSZ állja. A halat dinnyésen a szövetség kirendeltségén kell bemutatni.
Tipp
Régen a kapitális potykák tépdesték meg a halandó horgászt, manapság az amurok teszik ugyanezt. Ha a nádasban horgászunk, és esélyünk van nagyobb halat - leginkább amurt - fogni, nem szabad vékony cuccokkal bűvészkedni. Keményíteni kell! - lehet viszont, hogy akkor meg pont a kapás marad el...
Felnőtt területi engedély birtokában a felsorolt, mérettel védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy-egy fajból azonban legfeljebb 3 db. (Tehát fogható pl. 2 db ponty, 2 db süllő és 1 amur, vagy 3 süllő és 2 ponty stb.) Ezen felül fogható még 3 db angolna és 10 kg egyéb, méretkorlátozással nem védett hal. Ifjúsági területi engedéllyel a mérettel védett halakból naponta összesen 3 db, egy-egy fajból legfeljebb 2 db fogható, angolnából 2 db, valamint 10 kg egyéb, méretkorlátozással nem védett hal. A gyermekjeggyel rendelkező horgász 1 db méretkorlátozással védett halat és 5 kg egyéb halat foghat. A fogási naplóba a méretkorlátozással védett halat a fogást követően azonnal, az egyéb halakat a vízpart elhagyása előtt kell bejegyezni. Haltelepítések, versenyek alkalmával a MOHOSZ javaslatára a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal rendkívüli tilalmi időket rendelhet el. A szervezett horgászversenyeket elsőbbség illeti meg, ezért a rendezőség által igényelt helyet a horgásznak át kell adni.
 
 
Szálláslehetőségek:

A tó körül igen sok camping, strand, szálloda, motel, panzió, étterem, büfé, magánszállás és más horgásztanya is található.
 
Mohosz Agárdi Telepén három egyesület horgásztanyája és egy nagy csónakkikötő található
A Velencei-tó nyugati részén, a dinnyési nagy csónakkikötő szomszédságában található a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége és Horgásztanyája, ahol a területi jegyeket meg lehet vásárolni (a külföldiek számára állami horgászjegyet is) és a tó horgászatával kapcsolatosan információk kérhetők. Ugyanitt csónakot is lehet bérelni, illetve a dinnyési kikötőben kikötőhelyet lehet igényelni a csónak elhelyezésre, illetve az itt tárolt csónakok téli tárolási szolgáltatását is biztosítja a kirendeltség .

A Mohosz Dinnyési Horgásztanyája hangulatos, szép környezetben fekszik. A horgásztanya 2004. évben felújításra került és színvonalas üdülési lehetőséget nyújt az itt pihenni, kikapcsolódni vágyóknak. Közvetlenül az épület melletti kikötőből lehet kievezni a tó változatos horgászati feltételeket nyújtó nyugati térségébe, könnyű elérni a Lángi, a Vendel, és a Rigya tisztások legjobb horgászhelyeit.
 
Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége
A tanyán igénybe vehető kellemes emeleti vendégszobák 2, 3 és 4 ágyasak, többségükhöz saját vizesblokk tartozik, a jól felszerelt teakonyha(hűtőkkel), az étkező földszinten található. A szép kilátást nyújtó társalgó is áll a vendégek rendelkezésére.

A horgászfelszerelések részére külön tároló, zárható szekrények, csalianyagnak hűtő is rendelkezésre áll. A szobaárakban egy csónak használatának lehetősége is benne van. A horgásztanya ifjúsági horgászcsoportok táborszerű (sátoros) elhelyezésére, rendezvények, tanfolyamok lebonyolítására is alkalmas. A tanyáról további részletek olvashatók a honlap horgásztanyákról szóló és kiemelt menüpontjaiban.

A tanya és szolgáltatásainak igénybevételéről érdeklődni lehet:
a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltségén és Horgásztanyáján.
Cím: H-2484 Agárd, Tópart u. Pf. 16.
Telefon/fax: 06/22-370-339
E-mail:
mohosz@t-online.hu
 
A VELENCEI-TÓ 2006. ÉVI HORGÁSZRENDJE
 
Kedves Horgásztársak!

Üdvözöljük hazánk kedvelt, vadregényes, jól halasított horgászvizén. A tó halállományának védelme, őrzése és gyarapítása, valamint a vízi és vízparti környezet megóvása, fenntartása tetemes költségbe kerül. Mindez hasznosítóként feladatunkat képezi és az Ön érdekét is szolgálja, ezért számítunk segítő magatartására, különösen a vízpartok tisztaságának megőrzésénél. Kérjük ezért, hogy a horgászatra vonatkozó előírásokat a gondok megelőzése érdekében szíveskedjék áttanulmányozni, és az előírások betartására ügyelni. A tó horgászatával kapcsolatos bejelentéseivel a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségéhez is fordulhat (tel: 06-22-370-339).
Horgászatához jó időt és kellemes kikapcsolódást kívánunk.

1. Horgászni a tavon érvényes területi engedéllyel 04 órától 24 óráig szabad. Sötétedéskor a horgász köteles a horgászhelyét jól láthatóan megvilágítani. Éjszakai horgászat az egész tó területén tilos, kivéve a május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakot, amely alatt péntekről szombatra, szombatról vasárnapra és vasárnapról hétfőre virradóra egész éjjel lehet partról és csónakból is horgászni.

2. A természetvédelmi területen tartózkodni, csónakkal közlekedni és horgászni egész évben tilos.

3. A strandokon, kijelölt fürdőhelyeken VI.15- VIII.31. között a horgászat tilos, kivéve ott, ahol az üzemeltető a horgászati tevékenységhez hozzájárul.

4. A vízügyi szervek által lehatárolt munkaterületeken, táblákkal jelzett részeken a horgászat szünetel, a munkálatokat zavarni vagy kárt okozni tilos.

5. a) Az evezős pályán a hajós edzések és versenyek időtartama alatt, valamint a bekerített pályaszakaszon tilos horgászni. A versenyeket és edzéseket a pálya főbejáratánál, bejáratainál tájékoztató táblák jelzik. A pálya területén csónakból horgászni november 1. és március 15. között a bójákkal kiépített vízszakaszon csak a belső nádasok közvetlen közelében szabad, míg a bójázatlan szakaszon - a parti horgászatra tekintettel - a nyílt vízen is lehet. Az evezős pályán úgy partról, mint vízről csak az úszós horgászat megengedett. Fenekezni csak akkor és csak ott lehet, ahol a pályaszerkezet, bójasor nincs beszerelve. A parti sávban - a parkosított részekre - behajtani tilos. A kiépített pálya berendezésében, part menti sávjában a kijelölt parkolóhelyeken mindennemű károkozás tilos. b). Vitorlásversenyek alkalmával a kijelölt agárdi versenypályát szabadon kell hagyni, ott horgászni tilos.

6. Járművel a mólóra, vagy a vízpartra leállni tilos.

7. Hajókikötőben horgászni csak a vízi közlekedés zavartalanságának biztosításával szabad.

8. Felnőtt horgász egyidejűleg 2, az un. házastársi engedéllyel rendelkező, valamint az ifjúsági 1 bottal horgászhat, a gyermekhorgász 1 bottal, azon 1 horoggal horgászhat.

9. Tilalmi idők, méret és naponta kifogható mennyiség szempontjából a következő szabályok érvényesek a 2006. évben:
Halfaj
Tilalmi időszak
Méret
Csuka
február 15. - március 31.
40 cm
Balin
március 01. - április 28.
40 cm
Fogassüllő
március 01. - április 28.
30 cm
Kősüllő
március 01. - május 31.
20 cm
Ponty
május 02. - június 15.
30 cm
Amúr
 -
40 cm
Harcsa 80 cm alatti példány
május 02. - június 15.
50 cm


Felnőtt területi engedély birtokában a felsorolt, mérettel védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy-egy fajból azonban legfeljebb 3 db. (Tehát fogható pl. 2 db ponty, 2 db süllő és 1 amur, vagy 3 ponty, 1 süllő, 1 balin stb.) A mérettel nem védett "egyéb" halakból naponta 10 kg fogható, ezen belül angolnából csak napi 8 db. Ifjúsági, és a házastársi területi engedéllyel a mérettel védett halakból naponta összesen 3 db, egy-egy fajból legfeljebb 2 db fogható, továbbá 10 kg egyéb méretkorlátozással nem védett hal, ezen belül angolnából csak napi 5 db. A gyermek területi engedéllyel rendelkező horgász 1 db méretkorlátozással védett halat és 5 kg egyéb halat (ezen belül angolnából csak napi 2 db-ot) foghat. A fogási naplóba a méretkorlátozással védett halat a fogást követően azonnal, az egyéb halakat a vízpart elhagyása előtt kell bejegyezni.

10. A horgászat alatt fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. Ha zsákmányát a napi horgászat befejeztével élve kívánja tárolni, az kizárólag a part közvetlen közelében megengedett.

11. A tó vízminőségének védelme érdekében a szoktató etetés tilos.

12. A tavon horgászállást (stéget) építeni tilos, ugyancsak tilos foglalt vagy jelölt helyet létesíteni. A bedobás helye bójával kizárólag csak a horgászat időtartamára jelölhető meg. E célból sem szabad a nád állományát csomóba kötni, vágni, csonkítani.

13. Tilos a partvédő köveket átrakni és a parti sávot csali gyűjtés végett ásással megbontani.

14. Csali halból csak olyan mennyiség fogható, mely a mindenkori napi horgászathoz szükséges.

15. A tavon a Hajózási Szabályzat előírásai szerinti felszereltségű és névtáblával ellátott csónak használható. Csónakok csak a kikötőkben, valamint a kijelölt tároló helyeken tarthatók.

16. Az elsőfokú viharjelzésre a csónakos horgász köteles a partot 500 méterre megközelíteni, a másodfokúnál a partra menni.

17. A 20 kg feletti harcsát kifogó horgász a következő naptári évre térítésmentes éves területi engedélyt kap. A kifogott halat a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségén (Agárd, Tópart u.) kell bemutatni, ahol az igazolást is kiadják az illető részére. A tó helyi rekordlistájára szívesen fogadja a bejelentéseket a kirendeltség, erről érdeklődni a 06-22-370-339 telefonon lehet.

18. Szemetelni, illetve szemetes helyen horgászni tilos! A szemetes helyen horgászótól a területi engedély bevonható, illetve az illetékes hatóság helyszíni bírságot szabhat ki. A horgász köteles a horgászat befejezésével a szemetet magával vinni, vagy a szemétgyűjtőbe helyezni.

19. Kempingezni az egész tó körzetében csak a kijelölt helyeken szabad. Az úgynevezett vadkempingezés tilos.

20. A haljelölés a halgazdálkodási munkát segíti. Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a fogható méretet eléri. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal testhosszát, magasságát, súlyát, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést postán a MOHOSZ-nak kell beküldeni, vagy személyesen a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségén (Agárd, Tópart) leadni. A beküldők tárgyjutalomban részesülnek.

21. (Haltelepítések, versenyek alkalmával a MOHOSZ javaslatára a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal rendkívüli tilalmi időket rendelhet el. A szervezett horgászversenyeket - a MOHOSZ Kirendeltségre történő kötelező bejelentés alapján - elsőbbség illeti meg, ezért a rendezőség által kijelölt helyen a verseny időtartama alatt csak a versenyzők horgászhatnak.

22. Április második szombatján - 2006. 04. 08-án - a Horgász Környezetvédelmi Napon a tavon érdekelt horgászok hulladékgyűjtési munkája alatt reggel 7,00 órától 12,00 óráig a tó területén horgászni tilos. Kérjük vegyenek részt a környezeti rend kialakításában.

23. A horgászatra vonatkozó szabályok megsértése a hatóságin kívül egyéb eljárást is von maga után. A területi engedélyt már a szabálytalanságot megállapító hivatalos személy elveheti. Halvédelmi szabálysértés esetén a halászati hatósághoz történő továbbítás végett az állami horgászjegyet is visszatarthatja.

24. Az itt nem szabályozott kérdésekben a halászati-horgászati törvény és a Horgászat Országos Szabályai az irányadóak.
 
2006. évben forgalmazott területi engedélyek
Velencei-tó
F e l n ő t t
I f j ú s á g i
éves
heti
2 napos
napi
éves
heti
2 napos
napi
- tagsági lappal kedvezményes
15000
6000
2600
1450
7500
2400
1000
600
- tagsági nélkül teljes árú
24000
10000
4000
2500
12000
 
 
1250
- tagsági lappal 68 év felett
7500
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Velencei-tavi területi engedélyeket a tavon érdekelt horgászegyesületeknél lehet beszerezni, ezenkivül megvásárolhatók a következő jegyforgalmazóknál:
MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltség
Agárd, Tópart u.(Agárd-Dinnyési csónakkikötőnél)
Horgász Büfé
Agárd-Dinnyési csónakkikötő
Horgásztanya
Agárd, Béke u.
VELENCETOURS Utazási Iroda
Velence, Halász u. 1.
Gárdony, Szabadság u. 16.
Horgászbolt
Gárdony, Vízügyi kikötő
Varga Söröző
Gárdony, Pisztráng u. 23.
BÜFÉ
Gárdony, Üdülők útja
LACIVILL üzlet
Gárdony, Szabadság u. 16.
DELTA Üzlet
Velence, Széchenyi u. 5.
Gárdony, Szabadság u.
REKORD Horgászbolt
Gárdony, Szabadság u. 14.
KUKACKA Horgászbolt
Velence, Enyedi u. 17/a.
Ital Lerakat
Velence, Ország u. 92.
Horgászbolt
Velence, Fő út 16.
HE-k Fejér Megyei Szövetsége
Székesfehérvár, Pilinszky J. tér 1.
TIMA MOBY-DICK Horgászbolt
Székesfehérvár, Fiskális u. 67.
Aranyhal Horgászbolt
Székesfehérvár, Mátyás kir. krt. 14.
Bandi Horgászbolt
Székesfehérvár, Kelemen B. u. 15.
Wimmer Horgászbolt
Székesfehérvár, Sütő u. 16.
Pataky Horgászbolt
Székesfehérvár, Pozsonyi u. 1/c.
Nagybudapesti Horgászok Egyesülete
Budapest, V., Váci u. 46.
Budapest,XI., Lágymányosi u. 14.
 
 
 
 

A PALOTÁSI TÓ

 

 

 

A fővárostól 50 km távolságra Heves, Pest és Nógrád megyék találkozásánál Palotás és Kisbágyon községek között festői környezetben terül el a palotási víztározó.

A 60-as években a bujáki-patak vizét egy völgyzárógáttal elrekesztették és 62 hektár kiterjedésű, 250 m átlag szélességű, 4,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú víztárolót alakítottak ki a falu határában. Létrejöttével fokozatosan kialakult a sporthorgászat, majd a horgászegyesület és a halgazdálkodás meghonosodásával a Palotási-tó Nógrád megye egyik legnépszerűbb horgászvizévé vált.

A helyi horgászok 1972-ben alapították meg a ma is működő horgászegyesületet. A kezdeti 50-100 fős taglétszám fokozatosan növekedett, napjainkban 600 fős taglétszámmal büszkélkedhet az egyesület és jelentős a napijeggyel horgászók száma is. A tavat a sportegyesület sportcélokra használja. Palotáson működik Nógrád megye egyetlen kajak-kenu szakosztálya. A tavon nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pályát alakítottak ki.

A nyári időszakban több településről érkeznek egyénileg vagy csoportosan a közkedvelt

" kajak-kenu " táborba.

A tó Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően rohamosan épültek fel a horgászni szeretők hétvégi házai. Közel 300 hétvégi ház található a lankás domboldalon. Sok környékbeli, fővárosi és helyi horgász tölti itt hétvégéjét. Egyre inkább elterjed a falusi szálláshelyek kialakítása, jelenleg három ilyen tóparti faház várja a pihenni vágyókat. A tó környékén az ország északi részén meglehetősen ritka madárfajok közül több mint száz él a területen. A patakot elzáró gát építéséhez előbányászott partfalakban szigorúan védett gyurgyalagok fészkelnek.

E vidék földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A tó egy völgy elzárásával a bujáki patak vizét összegyűjtve épült 1964 és 1968 között.

Üzembe helyezésének éve: 1968.

A tó hasznosítási területe: - sporthorgászat

- vízi sport

- öntözés

A keleti oldalon a közművesítés folyamatos, a villanyhálózat a Palotási Kertbarát Egyesület szervezésében kiépült, az utak kövezése megtörtént, a telefonhálózat is kiépítésre került.

Jelenleg folyik az IVÓVÍZTÁRSULAT szervezése, az ivóvízhálózat kiépítésére várhatóan 2oo5. tavaszán kerül sor.

A szennyvízhálózat megépítése a jövő időszak feladata. A területen csúcsidőben itt tartózkodók száma 1500-2000 fő. A tó egy részének meder átalakításával strand is létrehozható.

A környezetnek Budapesthez való közelsége, az ipartelepektől való mentessége és a kellemes dombvidék ideális kikapcsolódási, pihenési lehetőséget biztosít az idelátogatók számára. A tónak és környezetének jövőbeni hasznosítása a megoldásra váró feladat.

 

A tó halállománya rendkívül gazdag.

 

Békés halaink közül fő jellemző hal a ponty, amúr, keszegfélék, busa illetve a compó is. Domináns ragadozók: süllő, csuka, harcsa, balin. Az utóbbi években sokszor szerepeltek kifogott nagy halaink az országos rekordlistákon. A kapitális példányok nem csak a hazai horgászainkat vonzzák, rendszeresen látogatják tavunkat német, osztrák, szlovák, s más külföldi horgászok is. A horgászok többsége " ponty horgász ", főleg kukoricával, pufival, puffasztott rizzsel, csontival, gilisztával próbálja a pontyokat horogvégre keríteni. E hagyományosnak nevezhető pontyozás mellett egyre jobban terjed a BOJLIZÓ horgászmódszer is, melyből már világbajnokságot is rendeztek. A BOJLIZÓ horgászmódszer kedvelőinek a Palotási Sporthorgász Egyesület Palotás Kupa néven 2001-től nemzetközi bojlis horgászversenyt rendez hét nap, hét éjszaka .

A Horgászegyesület vezetősége fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére. Évente 150 - 300 mázsa hal kerül a vízbe.

Szép környezetben, náddal, fákkal övezett tóparton horgászhatnak sporttársaink.

A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében. Sátrazási lehetőség van, az egyesület horgásztanyájának udvarán.

 

A víztározó és környékének élővilága

 

A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus.

A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését. A parton és a Hidegvölgyben a hajdani erdőssztyep maradványait képviselő gyepfoltok is megmaradtak, szintén jelentős értékeket fenntartva. A terület 11 védett növénye közül a kálmos a tó sekélyvizű gyékényeseiben, a széleslevelű nőszőfű ligeterdőben, a kardos és a fehér madársisak kocsányos tölgyesben él. Gazdagabb a sztyeprétek növényvilága, ahol a szintén védett réti iszalag, selymes boglárka, budai imola, macskahere, dunai szegfű, nyúlánk sárma, valamint a cserhátban máshonnan nem ismert hengeresfészkű peremizs található. A környék változatos rovarvilága még alig ismert. A tó vizében néhány ritkább szitakötő lárvája fejlődik, az idős fűzfákban a diófacincér él. A legszebb nappali lepkék közé tartozó farkasalmalepkében, fecskefarkú pillangóban még többfelé gyönyörködhetünk, a palotási kertekből forró nyári napokon az óriás énekeskabóca fémes zúgása hallható.

A víztározó jórészt betelepített halfaunája mellett a patakban a védett vágócsík és szivárványos ökle (" Forintos ") is megtalálható. A tó és a patak a környék kétéltűinek nagyon fontos szaporodó helye, tavasszal a zöld és barna varangyok ezrei keresik fel. Megyénkben ritka hüllő a mocsári teknős, melynek kis állománya fokozza a víztározó természetvédelmi értékét.

Az élővilág leglátványosabb és legjobban ismert részét képviselik a madarak. A víztározón és a környező területeken eddig 190 madárfaj lett megfigyelve, amelyből 71 faj költött is. A fészkelők közül megemlíthető a búbos vöcsök, törpe gém, barna rétihéja, guvat, nádi tücsökmadár, melyek a nagyobb nádasokban építik fészküket. Jelentős a homokbányában évről-évre költő 10-30 pár gyurgyalag és több száz pár parti fecske. Rendszeresen vadásznak errefelé a Mátrában és Cserhátban költő veszélyeztetett ragadozó madarak, így a parlagi sas, kis békászósas, hamvas rétihéja. Vonuláskor, kóborlási időben olyan, Nógrádban kuriózumnak számító madarak bukkannak fel, mint a kanalas gém, énekes hattyú, réti sas, fenyérfutó, sárjáró, pásztormadár, citrombillegető.
Egyik legértékesebb hazai emlősállatunk, a fokozottan védett vidra jelenléte rendszeresen észlelhető a tó és a patak mentén.

 

Maconka
 
Megközelítés: A M3-mas út felől Hatvan - 21-es út - leágazás Bátonyterenye irányába - településen keresztül haladva érjük el a tározót.

Vagy a 21-es út - 23-mas út - a vasúti átjárónál Maconka felé jobbra lekanyarodva.
A tó körül ingyenes parkolás a kijelölt parkolókban, illetve a 2. sz. versenypálya vonala mellett, ezen túl a hosszgát szervízútja fizetős parkoló.
 
Halak: ponty (28 változat), dévérkeszeg, amúr, süllő, csuka, ezüstkárász, sügér, compó, harcsa, bodorka, karikakeszeg, busa, veresszárnyú keszeg, balin, jász, márna, aranykárász, kecsege, fekete sügér, domolykó, kősüllő, angolna (a gyakoriság sorrendjében)
 
Kezelő: Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE)
Víztipus: völgyzárógátas dombvidéki víztározó
Terület: 65,4 ha
Átlagmélység: 2m (5m)
Fenék viszony: változó, sóderes
Akadók: nem akadós, helyenkét tuskók, kagylópadok
Növényzet: parti sás-nád, kevés hínár
 
Rekordok: busa 31,00 kg (1998), tükörponty 18,55 kg (2003), tőponty 17,70 kg (2004), nyurgaponty 16,29 kg (2004), csuka 16,18 kg (2002), amur 16,00 kg (1998), harcsa
15,30 kg (2003), koi ponty 10,03 kg (2002), süllő 8,00 kg (1993), balin 7,54 kg (2004), ezüstkárász
3,25 kg (1993), márna 3,10 kg (2004), dévérkeszeg 3,05 kg (2003), kecsege 2,41 kg (2004), compó 1,85 kg (1998)
 
Telepítések: folyamatosan, illetve havi ütemezéssel 10-15 fajból és évi 300 q felett
 
Szabályok: Speciális méretkorlátozások: csuka 45-75 cm, süllő 40 cm, ponty 30-60 cm, compó 25 cm
Fajlagos tilalmak: csuka 02.16-03.31., süllő, balin 03.01-04.29., harcsa ( 10 kg) 05.02-06.15., harcsa és amúr 11.02-02.28., pontyra, márnára és kecsegére nincs!
 
Horgászidőszak: nappali: kb. napkeltétől napnyugtáig az év minden napján a jegesedést kivéve általános éjszakai: 04.22-10.09. a pénteki és szombati, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napokon
non-stop: előzetes bejelentés alapján az ún. I. szigeten és bejáróján hétköznapokon is
 
Fogható mennyiség: Fogható mennyiség:
3 db nemes (benne max. 2 db ún. békés és 1 db ragadozó, vagy fordítva) + 5 kg egyéb (benne max. 3 db ezüstkárász, compó, vagy busa) ezen túl az éjszakai kiegészítő szelvénnyel + 1 nemeshal elvihető!
 
Csónakhasználat: van
(nyitástól-délig, illetve déltől-zárásig, illetve éjszakai is: napijegyeseknek 600; helyi tagoknak 400Ft/
napszak; éjszakai napszak x2
Jegyárak: 2750/ ifi 1250 Ft
 
Jegyváltás: 0-24 h helyszínen a halőrházban
 
info: ügyeletes halőr: 30/229-5177;
horgásztanya: 32/355-077;
 
 
Bár Maconka már 1297-ből származó dokumentumon is szerepel - Machunka néven -, nagy valószínűséggel nagyobb hírnévre - a horgászok körében - csak a huszadik században tett szert.
Horgászparadicsom a Mátra lábainál
A 65,4 hektáron elterülő Maconkai-víztározó és vízrendszere az elmúlt években országosan és egyre jobban nemzetközi szinten is megalapozta hírnevét a természetközeli horgászturizmus és a versenysport területén, köszönhetően halbőségének és csodálatos környezetének, valamint nem utolsósorban az előbbiek érdekében eddig végrehajtott - közel 250 millió Ft értékű - fejlesztéseknek is. A vízterület non profit alapon üzemel, bevételeit 100%-ban a folyamatos halasításba és a védterület beruházási, valamint fenntartási kiadásaiba forgatja vissza. Ezért a tagsági- és vendégforgalom fejlődése talán okkal töretlen az 1999-ben megkezdett komplex fejlesztési projekt beindítása óta. A horgászati vízkezelő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) az általa célként kitűzött aktív, egyéni és családi pihenést, élményszerzést szolgáló eredményeit továbbra is szeretné minden, erre fogékony érdeklődővel és horgászvendéggel megosztani. E gondolat jegyében készült e rövid maconkai bemutatkozás is.
 
Az impozáns horgászvíz-rendszer a 2002-ben átadott, 50%-os területnövekedést jelentő bővítés után immár Nógrád megye legnagyobb felületű állóvize. Kialakítása során a tározó szigetekkel tarkított, emelt szintű előtározóval, külön horgásztatható tórészletekkel, öblözetekkel és két versenypályával is rendelkező természetközeli jellegű vizes élőhellyé alakult át, amely azonban kiválóan alkalmas horgászati és egyéb szabadidős célokra is. A csónakos lehetőség biztosítása mellett rendelkezésre álló közel 5 km-es partszakasz teljes egészében szabadon látogatható a napijegyeseknek, vendégeknek is, mivel ez is a kialakított BSHE horgászati koncepció része volt.
Ha egy kicsit betekintünk "a víz alá", akkor láthatjuk, hogy e tekintetben kevés vetélytárs akadhat az országban, mivel a folyamatos állami támogatású pályázati programoknak is köszönhetően kiemelkedően gazdag és változatos a halállomány. Néhány jellemző szám: 38 halfaj, köztük különlegességek (többféle koi-ponty, lapátméretű dévér, compó, aranykárász, jász, fekete sügér, márna, kecsege, angolna stb.). Érdekesség, hogy a tervszerű halgazdálkodásnak is köszönhetően a süllő és a csuka állománya a tározón egyensúlyban van. Külön is említendő a sok száz, 10 kg-ot meghaladó rekordlistás egyed, vagy a 28 féle pontyváltozat, melyekre nincs fajlagos tilalom. Maconkáról csak 2002 és 2004 között 791 db óriáshal szerepelt a magyar rekordlistákon, ezzel a vízterület a rekord-bejelentések alapján harmadik éve az ország legeredményesebb horgászvize. Csak e három év alatt összesen 580 db ponty, 93 db csuka, 75 db dévérkeszeg mellett számos ezüstkárász, süllő, balin, márna, compó, kecsege és busa reprezentálta a szaklapokban a folyamatosan fejlődő halállományt.
A fejlődésre vonatkozó kijelentést továbbá az is indokolja, hogy az utóbbi években 10-15 fajból és ezen belül az extra korosztályokból is a 300 mázsát jóval meghaladó, havi ütemezésű minőségi telepítés nyújt (majdnem) biztos garanciát az eredményes halfogásra! A több száz egyesületi tag horgász átlagfogása a reális mennyiségi korlátozások ellenére is már három éve a 60 kg közelében van, ami országosan is kiemelkedő. Így nem véletlen az sem, hogy a tapasztalatok okán tagnak lenni itt csábító lehetőség, de ez 2004-től már csak korlátozottan, tagjelölti várakozólista bevezetése mellett lehetséges. Ezen intézkedés a zsúfoltság elkerülését szolgálja a tagok és a vendégek együttes érdekében! Ez utóbbi kategóriában is folytatódott a sikeres tendencia, így a "megszokott" dinamikus növekménnyel 2004-ben már 4140 fizető vendégnapot regisztráltunk, és e napijegyes horgászok az élmények mellett több tonna halat vihettek el. Külön kuriózum, hogy 1000 napijegyesből közel 700 nemeshal-zsákmánnyal térhet haza Maconkáról! Tavaly a tározó elviteli összfogása 360 mázsa volt, ez is 33 %-kal több az egy évvel ezelőtti adatnál. E hiteles számok valószínűleg minden horgásznak önmagukért beszélnek.

Feltétlenül megemlítendő még a fogási lehetőségeknél a külön tórészleten folyó rekordlistás horgásztatás, ahol egyszerre maximum 15 horgász küzdhet meg a sportszerűség jegyében a szinte kivétel nélkül(!) rekordméretű, 5-30 kg-os pontyokkal, amurokkal, csukákkal, süllőkkel, de foghat lapátméretű dévért, pontyot leköröző súlyú kárászt, compót, és jászkeszeget, valamint akár többkilós kecsegét, márnát, angolnát is.
Maconkán évente 10-12 nagyobb versenyre is sor kerül, köztük országos bajnokságokra és nemzetközi versenyekre is. Vendégeink és tagjaink érdekében viszont valahol mindig lehet horgászni, nincs teljes tilalom! A halállomány már megemlített optimalizálásával egyben arra is törekszünk, hogy a kishalfogó, a bojlis, valamint a pergető szakágban is kiváló eredmények születhessenek. A keszegezőknél a 10 kg-ot sokszor meghaladó versenyeredmények, a bojlisoknál 100 óra alatt (két bottal és behordás nélkül!) a 400 kg-ot elérő fogás, a pergetőknél pedig az eddigi egyik legjobb magyar eredmények hitelesen jelzik az állományok tömege mellett a fajgazdagságot is. Versenyek külső szervezők által is leköthetők. Valamennyi sporthorgászt szívesen látunk rendezvényeinken!
Az egyéb szolgáltatások tárgyában is egyre színesebb a paletta. Csónakos és éjszakai horgászat, parkolási, sátorozási és főzési lehetőség, sőt már céges, vagy baráti összejövetelekre, továbbá a tervezett versenyekre elkülönített területek is bérelhetők. A tározó közelében található számos olyan étkezési- és szálláslehetőség, valamint színvonalas horgászbolt is, amit igény esetén az Egyesület jó szívvel ajánl vendégei részére. Magánál a víznél is működik egy kisebb büfé, valamint megrendelés esetén a helyszíni ételkiszállítás lehetősége is biztosított. A környékbeli látnivalókról, rendezvényekről partnereink útján is folyamatos tájékoztatást adunk. Bátonyterenye és a BSHE szeretettel várja régi, valamint új vendégeit, akiknek javasolja, hogy tegyenek egy próbát - mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!
 
 

 

Pilismaróti Felső-öböl és horgászata
 
Pilismaróti Felső-öböl 70 hektáros területe:
Kavicskitermeléssel keletkezett, a Dunával élő összeköttetésben áll.
Megközelítése: a 11. sz. útról vagy a 12. sz. útról a szobi réven át.
Fogható: csuka, süllő, balin, ponty, fehér halak.
Szállás: az öböl közelében 2 camping is van.
Engedélyek mindkét vízterületre kaphatók:
Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége (Tatabánya II. Bánhidai ltp. 107. tel: 34-310-453);
Komáromban a Németh horgászboltban (Komárom, Igmándi u. 16.);
Lábatlanon Oláh Ferenc fotóműtermében (Lábatlan, Rákóczi u. 135/A);
a Szobi Rév pilismaróti állomásának büféjében (Pilismarót, Szobi rév u. 1.);
és a Duna-menti horgászegyesületeknél.
Budapesten a Nagybudapesti Horgászok Egyesülete boltjaiban: Bp. XI., Lágymányosi u. 14. és Bp. V., Váci u. 46.);
Peremvárosi Horgászok Egyesületénél( Budapest, XVIII., Baross G. u. 12.);
Kék Dunai Horgász Egyesületnél (Budapest, III., Szentendrei u. 18.)
 
Vízterület elhelyezkedése:
 
Az öböl mesterségesen, kavicsbányászat következtében létrehozott Duna-öblözet, mely a Duna partján az 1704,8 és az 1706,7 fkm-re párhuzamosan, a szobi révhez és az erdészeti pihenőhöz vezető két aszfaltozott út között terül el.


Területe: 70 hektár

 
A vízterület fekvése és infrastruktúrája
A Duna-kanyar jobb parti oldalán, Pilismarót község határában fekszik, átellenben a Duna bal partján lévő Szobbal és Zebegénnyel. Maga az öböl a Dunával párhuzamosan, a szobi révhez és az erdészeti pihenőhöz vezető két aszfaltozott közút között terül el. Gépkocsival a 11-es országúton érhető el, mégpedig délkeleti vége a pilismaróti templom közeléből lefordulva, északnyugati a szobi révhez utaló táblánál elfordulva.

Távolsága Budapesttől 55 km, Esztergomtól 10 km. Hosszanti partjain dűlőúton lehet közlekedni. Az öböl közvetlen közelében két kemping található délkeleti irányban. Az egyik közvetlen mellette, a másik mintegy 500 méterre a zebegényi átkelő kishajójárat kikötőjénél. Itt a faházak mellett sátorban is lehet lakni. Esztergom és Visegrád közelsége folytán ezek idegenforgalmi nevezetességei is szerepet kaphatnak a családi horgász-kirándulásokban, hiszen nemzeti múltunk történelmi emlékeinek meglátogatása kedvelt uticél. A Dunai öböl fekvése és jó megközelíthetősége miatt a közeli Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkező horgászokon kívül a fővárosiak is szívesen látogatják.
 
A vízterület létrejötte, jellemzése, élőhelyi adottsága
A Duna hajdani ősállapotában a medre helyenként a mostanitól eltérően és szélesebben helyezkedett el. A szárazra került kavicsteraszokat az évszázadok alatt termőréteg takarta be. Így volt ez az öböl területén is, ahol a kavics kitermelését a hatvanas években kezdték meg és annak különös lendületet adott a nagymarosi vízlépcső rendszer kiépítésének megkezdése nyersanyag forrásként. A kitermelést kotróhajókkal végezték, amelyek részére mintegy 300 méter széles bejáratot alakítottak ki a Dunáról. Ma is ezen folyik a vízi közlekedés és a teherszállítás.
A vízterület a Duna magyarországi szakaszán szinte egyedülálló élőhelyet képvisel, mert a többi fővárosi öböl, de akár a bajai sem nagyságra, sem jellegét tekintve nem hasonlítható hozzá. Amint egy 1.900 méter hosszú és átlagosan 370 méter széles öblözet átlagos vízmélysége 4 m, de a kavicstermelés természetéből kifolyólag helyenként 5-8-10 méteres "kutak" is találhatók benne. Az időközben megtelepedő vizinövényzet (hínár) az ívási és ivadék-megmaradási feltételeket javítja. Vize élesen, szembetűnően elválasztódik a Dunáétól, halállományát tartósan ott élő, valamint átmenetileg megjelenő fajok jellemzik.
 
A halfaunának állandó tagjai a ponty, a keszegfélék (elsősorban a dévér- és a karikakeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka), igen jelentős a ragadozó állomány (a süllő, a csuka, balin és a harcsa), mindig megtalálható az ezüstkárász és a legfontosabb takarmányhal, a szélhajtó küsz, illetve az utóbbi években a géb.

Az öböl teljes nyitottsága folytán a Duna vízállásának és az időjárás változása függvényében a halállomány egy része bármikor mozgásban lehet, megjelenhet a szilvaorrú keszeg, a paduc, a jász, a márna, az amur, a fehér- és a pettyes busa. Az öböl kedvező adottságánál fogva több halfaj kedvelt ívóhelye, melyek közül legjelentősebb a süllő és a csuka ívása, szaporodása. Az ivadék-megmaradás feltételei a nyílt vizű Dunáénál kedvezőbbek.

Kedvező a vízminőségre, hogy az esetleg levonuló vízszennyezés legfeljebb erősebb áradás esetén hat az öböl vízminőségére, de már teltebb Duna-mederben erősebben hígulva.

A horgászati hasznosítás története és helyzete
A mesterséges öböl létrehozását, kikotrását követően hamar felfigyeltek a horgászok a jelentős parti területekkel rendelkező vízre. A terület, mivel nem volt a Duna része, csak egy hajózást biztosító nyiladékkal volt összefüggésben a folyóval, így az attól függetlenül üzemeltethető vízterületté vált. Ezért kezdeményezték a Komárom-Esztergom megyei horgász-szervezetek és az országos szövetség, hogy önálló vízterületként legyen regisztrálva. Ennek az önálló vízterületnek halászati jogát kapta meg 1992-ben az országos szövetség, míg a víz tényleges halászati hasznosítója a megyei szövetség lett.

A horgászkezelésbe kerülést követően megindultak a halasítások, melyek messze meghaladták a környező folyószakasz teljes halasítását. A horgászati érdeklődés a jó fekvés, a jó és változatos halállomány, az állóvíz jelleg és a könnyű megközelíthetőség miatt folyamatosan nőtt.

Az öböl a horgászat mellett más vízisportok, hétvégi kirándulások céljaiként is egyre népszerűbb lett. Ezáltal jelentős hatással volt a közvetlen mellette fekvő Pilismarót és a közeli települések turisztikai, idegenforgalmi látogatottságára. Az öböl felé irányuló turisztikában még ma is a családi horgászturizmus a jellemző, meghatározó. Ezt bizonyítja, hogy az ide kiadott éves jegyek darabszámát meghaladja a napi területi engedélyek száma. Az öböl igen változatos halfaunájában, melyben csak időszakosan, és nem meghatározóan vannak jelen reofil, folyóvizet kedvelő fajok, elsősorban a horgászatilag jelentős értéket biztosító fajok (ponty, süllő, csuka, balin) a meghatározóak, és a másodrendű haszonhalak közül az állóvizet kedvelő keszegfélék, kárász a jellemzőek.

Az öböl élő kapcsolatban van - ha szűk kapun keresztül is - a Dunával, ezért is merült fel a haljelölési igény annak tisztázására, hogy az ide telepített kétéves vagy annál idősebb halfajok egyedei mennyire választják állandó élőhelyüknek a vizet, illetve milyen arányuk vándorol ki a folyóra. A haljelölések, melyek kezdetben kopoltyú-krotáliával, majd korszerűbb csöves haljelekkel folytatódtak, zömmel bebizonyították, hogy a telepített pontyállomány a nagy területű öblözetben jól érzi magát, megfelelő élőhelyet talál, és kis százalékban vándorol el.
 
Az öbölben az elmúlt években több rekord méretű hal is horogra került, mely tovább növelte a horgászok érdeklődését. A rekordhalak általában olyan fajokból származnak, melyek állományát a hasznosító szövetség rendszeresen telepíti.
A vízminőség alakulása és a horgászok környezetvédelmi tevékenysége
Az öböl vízminőségi adottsága jó, vize általában kavicsrétegen át szűrt víz, csak magasabb vízállások következtében azonosul teljesen a Duna-vízzel. Ennek következtében a Duna ezen a szakaszon III-IV. osztályba sorolt vizénél nagyságrenddel jobb. A vízminőség megőrzése a térségben érdekeltek közös ügye, hogy az idelátogató turista rendszeresen vissza is térjen

A horgászrendben a hasznosító nyomatékosan felhívja az itt horgászók figyelmét az öböl vizének és környezetének megóvására. Sajnos nincs könnyű dolga a hasznosító horgászszervezetnek, mivel a vízterület igen kedvelt a fürdőzők és egyéb vízi sportot űzők körében, ezért a keletkezett hulladék és szemét egy jelentős része más vízhasználóktól származik. A halászati hasznosítóra a szemét összegyűjtése és elszállítása nagy terhet ró, ezért igyekezett az elmúlt időszakban összefogni a területért felelős önkormányzattal.
 
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

!!!

(ANONYM, 2009.01.28 17:13)

Ha nem jó a szemed akkor vegyél szemüveget!!